{"id":36,"date":"2018-02-01T17:31:34","date_gmt":"2018-02-01T17:31:34","guid":{"rendered":"https:\/\/ikmk.hu\/archiv\/?page_id=36"},"modified":"2019-06-24T11:35:22","modified_gmt":"2019-06-24T11:35:22","slug":"ivancsa-tortenete-2","status":"publish","type":"page","link":"https:\/\/ikmk.hu\/archiv\/ivancsai-helytorteneti-gyujtemeny\/ivancsa-tortenete-2\/","title":{"rendered":"Iv\u00e1ncsa t\u00f6rt\u00e9nete"},"content":{"rendered":"

A m\u00falt:<\/strong>
\nA Duna k\u00f6z\u00e9ps\u0151, Fej\u00e9r megyei szakasz\u00e1n, annak jobb partj\u00e1n, a Bud\u00e1t\u00f3l Esz\u00e9kre viv\u0151 fontos sz\u00e1razf\u00f6ldi \u00fatvonal ment\u00e9n kialakult telep\u00fcl\u00e9s. T\u00f6bb \u00e9vezredes m\u00faltja a bronzkorig t\u00e1rul fel el\u0151tt\u00fcnk. A Krisztus el\u0151tti 2. \u00e9vezredben, a k\u00f6z\u00e9ps\u0151 bronzkorban a Vatya-kult\u00fara n\u00e9pe lakta. Els\u0151sorban a v\u00edzj\u00e1rta ter\u00fcletek partjain emelked\u0151 fenns\u00edkokat sz\u00e1llt\u00e1k meg, \u00edgy nem meglep\u0151, hogy az iv\u00e1ncsai p\u00e1rk\u00e1nyzaton is otthont tal\u00e1ltak.
\nTompa Ferenc neves \u0151sr\u00e9g\u00e9sz 1935-ben \u00f6t \u00farnas\u00edrt t\u00e1r fel (de hasonl\u00f3 leletek a k\u00f6zs\u00e9g eg\u00e9sz ter\u00fclet\u00e9n el\u0151fordultak). Ezek k\u00f6z\u00f6tt a legbecsesebb egy d\u00edszes, felf\u00fcggeszthet\u0151 ed\u00e9nyke, mely emberi alakot form\u00e1z, k\u00e9t l\u00e1bon \u00e1ll.
\nA r\u00f3maiak eml\u00e9k\u00e9t \u0151rzi a hat\u00e1rvonal- limes. A mai 6-os m\u0171\u00fat k\u00f6zel\u00e9ben \u00e9p\u00fclt az esz\u00e9ki orsz\u00e1g\u00fat. A 3. sz\u00e1zadb\u00f3l val\u00f3 k\u00e9t m\u00e9rf\u00f6ldk\u0151, az Aquincumt\u00f3l m\u00e9rt 34. r\u00f3mai m\u00e9rf\u00f6ldet jel\u00f6lt\u00e9k. Iv\u00e1ncsa hat\u00e1r\u00e1ban a „Fok \u00e9s a Malom \u00fat felez\u0151 \u00fatj\u00e1n” Marosi Arnold felt\u00e1rt egy 4*4 m\u00e9ter alapter\u00fclet\u0171 r\u00f3mai \u00e9p\u00fcletet, egy \u0151rtartom\u00e1ny maradv\u00e1ny\u00e1t.
\nA n\u00e9pv\u00e1ndorl\u00e1s kor\u00e1r\u00f3l egy avar lovasvez\u00e9r gazdag s\u00edrlelete tan\u00faskodik. A honfoglal\u00e1s, \u00e1llamalap\u00edt\u00e1s kor\u00e1ban kir\u00e1lyi birtok. Els\u0151 \u00edr\u00e1sos eml\u00e9k\u00fcnk egy oklev\u00e9l, melyben Erzs\u00e9bet kir\u00e1lyn\u00e9 Theodor (Tivadar) sz\u00e9kesfeh\u00e9rv\u00e1ri pr\u00e9postnak adom\u00e1nyozza Iv\u00e1ncs f\u00f6ldj\u00e9t r\u00e9tjeivel, erdeivel, kasz\u00e1l\u00f3ival, szigeteivel \u00e9s minden tartoz\u00e9k\u00e1val egy\u00fctt. Iv\u00e1ncs – ahogy akkor \u00edrt\u00e1k – a mai telep\u00fcl\u00e9st\u0151l keletre fek\u00fcdt. 1333-ban a p\u00e1pai tizedlajstromban a falu pl\u00e9b\u00e1nosa 1 garast fizetett, ami 6-10 csal\u00e1d ad\u00f3ja lehetett. A t\u00f6r\u00f6k id\u0151ben eln\u00e9ptelenedett. II. J\u00f3zsef idej\u00e9n Iv\u00e1ncsapuszta n\u00e9pess\u00e9ge 74 f\u0151, a h\u00e1zak sz\u00e1ma 14, a csal\u00e1dok\u00e9 17. Ben\u00e9pesed\u00e9se a 19. sz\u00e1zadban ment v\u00e9gbe. Birtokosai, baracskai k\u00f6zbirtokosok Iv\u00e1ncs\u00e1n \u00e9p\u00edtkeztek. 1830 \u00f3ta m\u0171k\u00f6dik a reform\u00e1tus iskola \u00e9s imah\u00e1z. 1850-ben ad\u00f3k\u00f6zs\u00e9gg\u00e9 szervez\u0151d\u00f6tt. Legjelent\u0151sebb birtokosai a P\u00e1zm\u00e1ndyak, Dienesek, Kazaiak, Robozok, Holl\u00f3syak, B\u00e9dyek, Kand\u00f3k.
\n1897-ben olvas\u00f3k\u00f6r, 1898 \u00f6nk\u00e9ntes t\u0171zolt\u00f3egyes\u00fclet alakul. A 20. sz\u00e1zad elej\u00e9n a n\u00e9pess\u00e9g l\u00e9tsz\u00e1ma 1800 f\u0151. 1907-ben a r\u00f3mai katolikusok iskolak\u00e1poln\u00e1t \u00e9p\u00edtenek, ez lesz az \u00faj templom meg\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9ig, 1985-ig a templomunk. Az els\u0151 vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa nagy v\u00e9r\u00e1ldozatot k\u00f6vetel.: 122 h\u0151si halottat. 1921-t\u0151l az agr\u00e1r-nincsteleneknek h\u00e1zhelyet \u00e9s n\u00e9h\u00e1ny holdas parcell\u00e1kat juttatnak. Ekkor \u00e9p\u00fcl a Szabads\u00e1g \u00e9s a T\u00e1ncsics utca. Megalakul a Levente Egyes\u00fclet, a Falusz\u00f6vets\u00e9g helyi szervezete, a KALOT, a KAL\u00c1SZ, a KIE, a Dal\u00e1rda. 1938-ban K\u00f6zs\u00e9gi beruh\u00e1z\u00e1s keret\u00e9ben megkezd\u0151dik az \u00e1ramszolg\u00e1ltat\u00e1s bevezet\u00e9se. A k\u00e9t vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa k\u00f6z\u00f6tt d\u00edszpolg\u00e1rr\u00e1 v\u00e1lasztj\u00e1k gr\u00f3f Bethlen Istv\u00e1n minisztereln\u00f6k\u00f6t, Vas J\u00f3zsef n\u00e9pj\u00f3l\u00e9ti minisztert \u00e9s Kozma Mikl\u00f3s bel\u00fcgyminisztert. A m\u00e1sodik vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa alatt k\u00f6zel h\u00e1rom h\u00f3napig folytak itt a harcok. A h\u0151si halottak sz\u00e1ma 64, polg\u00e1ri \u00e1ldozatok\u00e9 27, 1944 nyar\u00e1n 14 zsid\u00f3t hurcoltak el.
\nJelen:<\/strong>
\nIv\u00e1ncsa k\u00f6zs\u00e9g ter\u00fclete 25,17 km2
\nN\u00e9pess\u00e9ge:
\n2009: 2911 f\u0151
\n2010: 2905 f\u0151
\nJ\u00f6v\u0151:<\/strong>
\nJ\u00f3 min\u0151s\u00e9g\u0171 a term\u0151f\u00f6ld\u00fcnk, fest\u0151i sz\u00e9ps\u00e9g\u0171 a Duna – partunk, tiszta a leveg\u0151, a k\u00f6zs\u00e9gben teljes k\u00f6r\u0171 az infrastrukt\u00fara – b\u00e9kess\u00e9gben szeretn\u00e9nk itt \u00e9lni!
\n(forr\u00e1s: Iv\u00e1ncsa hivatalos honlapja)<\/em><\/p>\n

Nevezetess\u00e9geink<\/strong><\/p>\n

R\u00f3mai Katolikus Egyh\u00e1zk\u00f6zs\u00e9g<\/strong><\/p>\n

    \n
  1. j\u00fanius 28-\u00e1n \u00e9p\u00fclt fel az iskolak\u00e1polna. 1943-ban tett\u00e9k le a r\u00e9gi templom alapjait.<\/li>\n
  2. Dr. F\u00f3ti J\u00e1nos kezdem\u00e9nyez\u00e9s\u00e9re \u00e9p\u00fclt meg a\u00a0 mai r\u00f3mai katolikus templom amit 1985-ben adt\u00e1k \u00e1t.<\/li>\n<\/ol>\n

    \"\"<\/a><\/p>\n

     <\/p>\n

    Reform\u00e1tus Egyh\u00e1zk\u00f6zs\u00e9g<\/strong><\/p>\n

      \n
    1. \u00e1prilis 27-\u00e9n Iv\u00e1ncs\u00e1t anyaegyh\u00e1zz\u00e1 nyilv\u00e1n\u00edtott\u00e1k.<\/li>\n<\/ol>\n

      1914-ben meg\u00e9p\u00fclt a reform\u00e1tus templom.<\/p>\n

      A templom bel\u00fclr\u0151l<\/a><\/strong>\"\"<\/p>\n

      A templom k\u00edv\u00fclr\u0151l<\/strong><\/p>\n

      \"\"<\/a><\/p>\n

      A neog\u00f3tikus st\u00edlus\u00fa templom 1914-ben \u00e9p\u00fclt, felszentel\u00e9s\u00e9re 1915. augusztus 22-\u00e9n ker\u00fclt sor, tornya 30 m\u00e9ter magas.
      \nIstentisztelet minden vas\u00e1rnap 10 \u00f3rakor.
      \nSz\u00f3rv\u00e1nyok<\/strong>:
      \nAdony, Beloiannisz,\u00a0Besny\u0151 \u00e9s Pusztaszabolcs.
      \nAz 1\/2005 sz\u00e1m\u00fa rendelet alapj\u00e1n helyi m\u0171eml\u00e9ki v\u00e9delem alatt \u00e1ll.<\/p>\n

      A gy\u00fclekezeti h\u00e1z<\/strong>\"\"<\/a><\/p>\n

       <\/p>\n

      Els\u0151 vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fas eml\u00e9km\u0171<\/strong><\/p>\n

      \"\"<\/a><\/p>\n

       <\/p>\n

      Iv\u00e1ncsa \u0151szinte falu. Az erre kijel\u00f6lt helyen egym\u00e1s mellett \u00e1ll az I. Vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fas, a szovjet h\u0151si \u00e9s a II. Vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fas eml\u00e9km\u0171.
      \nS\u00falyos volt az I. vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa vesztes\u00e9ge. A h\u0151si halottak eml\u00e9k\u00e9nek meg\u00f6r\u00f6k\u00edt\u00e9s\u00e9re a telep\u00fcl\u00e9s 1942-ben k\u00f6zadakoz\u00e1sb\u00f3l eml\u00e9km\u0171vet avatott. Az eml\u00e9km\u0171 \u00e1llapota az avat\u00e1sa \u00f3ta eltelt 66 \u00e9v alatt rendk\u00edv\u00fcl leromlott, ez\u00e9rt az eml\u00e9km\u0171vet 2008-ban fel\u00faj\u00edtott\u00e1k.<\/p>\n

      (K\u00f6zt\u00e9rk\u00e9p Iv\u00e1ncsa \/Dr. Pincz\u00e9s S\u00e1ndor)<\/p>\n

       <\/p>\n

      M\u00e1sodik vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fas eml\u00e9km\u0171, Palot\u00e1s J\u00f3zsef alkot\u00e1sa.\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0<\/strong><\/p>\n

      \"\"<\/a><\/p>\n

       <\/p>\n

      Iv\u00e1ncsa felel\u0151ss\u00e9ge \u00e9s nagyvonal\u00fas\u00e1ga mutatkozik meg abban, hogy a II. Vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fas eml\u00e9km\u0171vet a t\u00f6bbi eml\u00e9km\u0171nek otthont ad\u00f3 t\u00e9rre helyezt\u00e9k el, \u00edgy k\u00f6r\u00fcl \u00f6lelve a \u2013 nem is elhanyagolt, de lecsupasz\u00edtott – k\u00f6zpontban l\u00e9v\u0151 szovjet h\u0151si eml\u00e9km\u0171vet. A h\u0151s\u00f6k neveit n\u00e9gy t\u00e1bl\u00e1n helyezt\u00e9k el.<\/p>\n

      (K\u00f6zt\u00e9rk\u00e9p Iv\u00e1ncsa \/Dr. Pincz\u00e9s S\u00e1ndor)<\/p>\n

       <\/p>\n

       <\/p>\n

      D\u00edszk\u00fat Melocco Mikl\u00f3s munk\u00e1ja.<\/strong><\/p>\n

       <\/p>\n

      \"\"<\/a><\/p>\n

       <\/p>\n

      „A d\u00edszk\u00fat egy 260 cm \u00e1tm\u00e9r\u0151j\u0171 50 cm magas, k\u0151medenc\u00e9ben \u00e1ll\u00f3 szobor.
      \nA szobor n\u00e9gy figur\u00e1b\u00f3l \u00e1ll. A figur\u00e1k kamaszgyerekek, magass\u00e1guk 150 cm. A posztamens k\u00f6zep\u00e9r\u0151l sz\u00f6kik fel a v\u00edz, legal\u00e1bb 2 m\u00e1terre \u00e9s a bronzalakokra hullik vissza, rajtuk \u00e9s a tenyer\u00fck\u00f6n fr\u00f6csk\u00f6l\u0151dik sz\u00e9t. A szobrok \u00e9s a v\u00edz kapcsolata j\u00e1t\u00e9kos. A n\u00e9gy bronzalak kamaszgyerek, valamilyen ruh\u00e1ban, vagy meztelen\u00fcl, ahogy gyerekkorunkban j\u00e1rtunk divatdikt\u00e1torok n\u00e9lk\u00fcl.” Melocco Mikl\u00f3s
      \n(K\u00f6zt\u00e9rk\u00e9p Iv\u00e1ncsa \/Dr. Pincz\u00e9s S\u00e1ndor)<\/p>\n

       <\/p>\n

      Dr. Fej\u00e9rpataky L\u00e1szl\u00f3 Eml\u00e9khely Alap\u00edtv\u00e1ny<\/strong><\/p>\n

      \"\"<\/a><\/p>\n

       <\/p>\n

      EU fejleszt\u00e9s keret\u00e9ben meg\u00fajult a A Dr. Fej\u00e9rpataky L\u00e1szl\u00f3 \u00c1ltal\u00e1nos \u00e9s M\u0171v\u00e9szeti Alapiskola Iv\u00e1ncs\u00e1n.
      \n„1997 \u00f3ta Dr. Fej\u00e9rpataky L\u00e1szl\u00f3 nev\u00e9t viseli az iv\u00e1ncsai \u00e1ltal\u00e1nos iskola. 2004-ben eml\u00e9kszob\u00e1t \u00e9s alap\u00edtv\u00e1nyt hoztak l\u00e9tre tisztelet\u00e9re a telep\u00fcl\u00e9sen.” C\u00e9lja, hogy az iskola dolgoz\u00f3inak megbecs\u00fcl\u00e9s\u00e9t, szakmai el\u0151menetel\u00e9t anyagilag el\u0151seg\u00edtse.<\/p>\n

      Alap\u00edt\u00e1si eml\u00e9kk\u0151<\/strong><\/p>\n

      \"\"<\/a><\/p>\n

      A falu bej\u00e1rat\u00e1n\u00e1l az \u00e9rkez\u0151t ez az ‘\u00e9rtes\u00edt\u00e9s’ fogadja. A k\u00f6zlem\u00e9ny el\u00e9g fontos, de nem felt\u0171n\u0151. 650 \u00e9v az\u00e9rt nem eleny\u00e9sz\u0151.<\/p>\n

      Herkules harca a lernai hidr\u00e1val<\/strong><\/p>\n

      \"\"<\/a><\/p>\n

       <\/p>\n

      A m\u0171 az Er\u0151 \u00e9s a J\u00f3 alleg\u00f3ri\u00e1ja. Herkules \/vagy H\u00e9rakl\u00e9sz\/ m\u00e1sodik h\u0151stett\u00e9t \u00edgy \u0151rzi a mitol\u00f3gia: A m\u00e1sodik munka a lernai H\u00fcdra Eur\u00fcsztheusz m\u00e1sodik parancsa az volt, hogy H\u00e9rakl\u00e9sz \u00f6lje meg a lernai H\u00fcdr\u00e1t. Ez a sz\u00f6rnyeteg T\u00fcph\u00f3n \u00e9s Ekhidn\u00e9 gyermeke volt, de H\u00e9ra nevelte f\u00f6l, hogy elpuszt\u00edtsa vele H\u00e9rakl\u00e9szt.<\/p>\n

       <\/p>\n

      Uszoda<\/strong><\/p>\n

       <\/p>\n

       <\/p>\n

       <\/p>\n

      \"\"<\/a><\/p>\n

      Az Iv\u00e1ncsai Tanuszoda els\u0151dleges feladata a k\u00f6telez\u0151 testnevel\u00e9s \u00f3r\u00e1k keret\u00e9ben v\u00e9gzett \u00fasz\u00e1soktat\u00e1s kiszolg\u00e1l\u00e1sa. A tanker\u00fcleti oktat\u00e1s mellett (mely h\u00e9tk\u00f6znap 8:00-16:00 \u00f3r\u00e1ig zajlik) 16 \u00f3ra ut\u00e1n lehet\u0151s\u00e9get biztos\u00edtunk a versenysport, a szabadid\u0151sport \u00e9s a lakoss\u00e1g r\u00e9sz\u00e9re. A tanuszoda c\u00e9lja a min\u00e9l sz\u00e9lesebb felhaszn\u00e1l\u00f3i k\u00f6r el\u00e9r\u00e9se, \u00edgy a szaksz\u00f6vets\u00e9gen k\u00edv\u00fcl es\u0151 civil szervezeteket is v\u00e1rja az uszoda. A mindennapi sport\u00e9let lehet\u0151s\u00e9g\u00e9nek megteremt\u00e9s\u00e9re is alkalmas az uszoda, a helyi \u00e9s k\u00f6rny\u00e9kbeli lakoss\u00e1g sportol\u00e1si ig\u00e9ny\u00e9t szolg\u00e1lja ki.<\/p>\n

       <\/p>\n

      F\u0151t\u00e9r<\/strong><\/p>\n

       <\/p>\n

       <\/p>\n

      \"\"<\/a><\/p>\n

      Iv\u00e1ncsa a fiatalos hangok ellen\u00e9re id\u0151s telep\u00fcl\u00e9s. A r\u00e9g\u00e9szeti leletek szerint\u00a0 Krisztus el\u0151tti 2. \u00e9vezredben, a k\u00f6z\u00e9ps\u0151 bronzkorban a Vatya-kult\u00fara n\u00e9pe lakta az iv\u00e1ncsai p\u00e1rk\u00e1nyzatot. A r\u00f3maiak eml\u00e9k\u00e9t \u0151rzi a hat\u00e1rvonal, ismert latin nev\u00e9n a\u00a0 limes, s a\u00a0 mai 6-os m\u0171\u00fat k\u00f6zel\u00e9ben \u00e9p\u00fclt az esz\u00e9ki orsz\u00e1g\u00fat is. A honfoglal\u00e1s, \u00e1llamalap\u00edt\u00e1s kor\u00e1ban kir\u00e1lyi birtok. Els\u0151 \u00edr\u00e1sos eml\u00e9k\u00fcnk egy oklev\u00e9l, melyben Erzs\u00e9bet kir\u00e1lyn\u00e9 Theodor (Tivadar) sz\u00e9kesfeh\u00e9rv\u00e1ri pr\u00e9postnak adom\u00e1nyozza Iv\u00e1ncsa f\u00f6ldj\u00e9t r\u00e9tjeivel, erdeivel, kasz\u00e1l\u00f3ival, szigeteivel \u00e9s minden tartoz\u00e9k\u00e1val egy\u00fctt.\u00a0 A t\u00f6r\u00f6k id\u0151ben eln\u00e9ptelenedett. s csak a 19. sz\u00e1zadban n\u00e9pesedett be ism\u00e9t. 1830 \u00f3ta m\u0171k\u00f6dik a reform\u00e1tus iskola \u00e9s imah\u00e1z. A m\u00e1sodik vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa alatt k\u00f6zel h\u00e1rom h\u00f3napig folytak itt a harcok.<\/p>\n

      Ez a t\u00f6rt\u00e9nelem sz\u00f3 szerint a helyi emberek mindennapjainak\u00a0 a r\u00e9sze,\u00a0 hiszen a telep\u00fcl\u00e9s \u00faj f\u0151ter\u00e9n elhalad\u00f3, este kivil\u00e1g\u00edtott, n\u00e9hol fekete,\u00a0s a nevezetesebb t\u00f6rt\u00e9nelmi esem\u00e9nyeket \u00e1br\u00e1zol\u00f3 rajzokkal d\u00edsz\u00edtett,\u00a0 m\u00e1rv\u00e1nylapokkal tagolt utacska, az \u00fagynevezett id\u0151szalag eml\u00e9keztei \u0151ket.<\/p>\n

      Polg\u00e1rmesteri Hivatal<\/strong><\/p>\n

      \"\"<\/a><\/p>\n

       <\/p>\n

       <\/p>\n

       <\/p>\n

       <\/p>\n

       <\/p>\n

       <\/p>\n

       <\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

      A m\u00falt: A Duna k\u00f6z\u00e9ps\u0151, Fej\u00e9r megyei szakasz\u00e1n, annak jobb partj\u00e1n, a Bud\u00e1t\u00f3l Esz\u00e9kre viv\u0151 fontos sz\u00e1razf\u00f6ldi \u00fatvonal ment\u00e9n kialakult telep\u00fcl\u00e9s. T\u00f6bb \u00e9vezredes m\u00faltja a bronzkorig t\u00e1rul fel el\u0151tt\u00fcnk. A Krisztus el\u0151tti 2. \u00e9vezredben, a k\u00f6z\u00e9ps\u0151 bronzkorban a Vatya-kult\u00fara n\u00e9pe lakta. Els\u0151sorban a v\u00edzj\u00e1rta ter\u00fcletek partjain emelked\u0151 fenns\u00edkokat sz\u00e1llt\u00e1k meg, \u00edgy nem meglep\u0151, hogy az […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"parent":16,"menu_order":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","template":"","meta":{"footnotes":""},"class_list":["post-36","page","type-page","status-publish","hentry"],"brizy_media":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/ikmk.hu\/archiv\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/36","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/ikmk.hu\/archiv\/wp-json\/wp\/v2\/pages"}],"about":[{"href":"https:\/\/ikmk.hu\/archiv\/wp-json\/wp\/v2\/types\/page"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ikmk.hu\/archiv\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ikmk.hu\/archiv\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=36"}],"version-history":[{"count":3,"href":"https:\/\/ikmk.hu\/archiv\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/36\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":1340,"href":"https:\/\/ikmk.hu\/archiv\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/36\/revisions\/1340"}],"up":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ikmk.hu\/archiv\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/16"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/ikmk.hu\/archiv\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=36"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}