Iváncsa története

A múlt:
A Duna középső, Fejér megyei szakaszán, annak jobb partján, a Budától Eszékre vivő fontos szárazföldi útvonal mentén kialakult település. Több évezredes múltja a bronzkorig tárul fel előttünk. A Krisztus előtti 2. évezredben, a középső bronzkorban a Vatya-kultúra népe lakta. Elsősorban a vízjárta területek partjain emelkedő fennsíkokat szállták meg, így nem meglepő, hogy az iváncsai párkányzaton is otthont találtak.
Tompa Ferenc neves ősrégész 1935-ben öt úrnasírt tár fel (de hasonló leletek a község egész területén előfordultak). Ezek között a legbecsesebb egy díszes, felfüggeszthető edényke, mely emberi alakot formáz, két lábon áll.
A rómaiak emlékét őrzi a határvonal- limes. A mai 6-os műút közelében épült az eszéki országút. A 3. századból való két mérföldkő, az Aquincumtól mért 34. római mérföldet jelölték. Iváncsa határában a “Fok és a Malom út felező útján” Marosi Arnold feltárt egy 4*4 méter alapterületű római épületet, egy őrtartomány maradványát.
A népvándorlás koráról egy avar lovasvezér gazdag sírlelete tanúskodik. A honfoglalás, államalapítás korában királyi birtok. Első írásos emlékünk egy oklevél, melyben Erzsébet királyné Theodor (Tivadar) székesfehérvári prépostnak adományozza Iváncs földjét rétjeivel, erdeivel, kaszálóival, szigeteivel és minden tartozékával együtt. Iváncs – ahogy akkor írták – a mai településtől keletre feküdt. 1333-ban a pápai tizedlajstromban a falu plébánosa 1 garast fizetett, ami 6-10 család adója lehetett. A török időben elnéptelenedett. II. József idején Iváncsapuszta népessége 74 fő, a házak száma 14, a családoké 17. Benépesedése a 19. században ment végbe. Birtokosai, baracskai közbirtokosok Iváncsán építkeztek. 1830 óta működik a református iskola és imaház. 1850-ben adóközséggé szerveződött. Legjelentősebb birtokosai a Pázmándyak, Dienesek, Kazaiak, Robozok, Hollósyak, Bédyek, Kandók.
1897-ben olvasókör, 1898 önkéntes tűzoltóegyesület alakul. A 20. század elején a népesség létszáma 1800 fő. 1907-ben a római katolikusok iskolakápolnát építenek, ez lesz az új templom megépítéséig, 1985-ig a templomunk. Az első világháború nagy véráldozatot követel.: 122 hősi halottat. 1921-től az agrár-nincsteleneknek házhelyet és néhány holdas parcellákat juttatnak. Ekkor épül a Szabadság és a Táncsics utca. Megalakul a Levente Egyesület, a Faluszövetség helyi szervezete, a KALOT, a KALÁSZ, a KIE, a Dalárda. 1938-ban Községi beruházás keretében megkezdődik az áramszolgáltatás bevezetése. A két világháború között díszpolgárrá választják gróf Bethlen István miniszterelnököt, Vas József népjóléti minisztert és Kozma Miklós belügyminisztert. A második világháború alatt közel három hónapig folytak itt a harcok. A hősi halottak száma 64, polgári áldozatoké 27, 1944 nyarán 14 zsidót hurcoltak el.
Jelen:
Iváncsa község területe 25,17 km2
Népessége:
2009: 2911 fő
2010: 2905 fő
Jövő:
Jó minőségű a termőföldünk, festői szépségű a Duna – partunk, tiszta a levegő, a községben teljes körű az infrastruktúra – békességben szeretnénk itt élni!
(forrás: Iváncsa hivatalos honlapja)

Nevezetességeink

Római Katolikus Egyházközség

  1. június 28-án épült fel az iskolakápolna. 1943-ban tették le a régi templom alapjait.
  2. Dr. Fóti János kezdeményezésére épült meg a  mai római katolikus templom amit 1985-ben adták át.

 

Református Egyházközség

  1. április 27-én Iváncsát anyaegyházzá nyilvánították.

1914-ben megépült a református templom.

A templom belülről

A templom kívülről

A neogótikus stílusú templom 1914-ben épült, felszentelésére 1915. augusztus 22-én került sor, tornya 30 méter magas.
Istentisztelet minden vasárnap 10 órakor.
Szórványok:
Adony, Beloiannisz, Besnyő és Pusztaszabolcs.
Az 1/2005 számú rendelet alapján helyi műemléki védelem alatt áll.

A gyülekezeti ház

 

Első világháborús emlékmű

 

Iváncsa őszinte falu. Az erre kijelölt helyen egymás mellett áll az I. Világháborús, a szovjet hősi és a II. Világháborús emlékmű.
Súlyos volt az I. világháború vesztesége. A hősi halottak emlékének megörökítésére a település 1942-ben közadakozásból emlékművet avatott. Az emlékmű állapota az avatása óta eltelt 66 év alatt rendkívül leromlott, ezért az emlékművet 2008-ban felújították.

(Köztérkép Iváncsa /Dr. Pinczés Sándor)

 

Második világháborús emlékmű, Palotás József alkotása.    

 

Iváncsa felelőssége és nagyvonalúsága mutatkozik meg abban, hogy a II. Világháborús emlékművet a többi emlékműnek otthont adó térre helyezték el, így körül ölelve a – nem is elhanyagolt, de lecsupaszított – központban lévő szovjet hősi emlékművet. A hősök neveit négy táblán helyezték el.

(Köztérkép Iváncsa /Dr. Pinczés Sándor)

 

 

Díszkút Melocco Miklós munkája.

 

 

“A díszkút egy 260 cm átmérőjű 50 cm magas, kőmedencében álló szobor.
A szobor négy figurából áll. A figurák kamaszgyerekek, magasságuk 150 cm. A posztamens közepéről szökik fel a víz, legalább 2 máterre és a bronzalakokra hullik vissza, rajtuk és a tenyerükön fröcskölődik szét. A szobrok és a víz kapcsolata játékos. A négy bronzalak kamaszgyerek, valamilyen ruhában, vagy meztelenül, ahogy gyerekkorunkban jártunk divatdiktátorok nélkül.” Melocco Miklós
(Köztérkép Iváncsa /Dr. Pinczés Sándor)

 

Dr. Fejérpataky László Emlékhely Alapítvány

 

EU fejlesztés keretében megújult a A Dr. Fejérpataky László Általános és Művészeti Alapiskola Iváncsán.
“1997 óta Dr. Fejérpataky László nevét viseli az iváncsai általános iskola. 2004-ben emlékszobát és alapítványt hoztak létre tiszteletére a településen.” Célja, hogy az iskola dolgozóinak megbecsülését, szakmai előmenetelét anyagilag elősegítse.

Alapítási emlékkő

A falu bejáratánál az érkezőt ez az ‘értesítés’ fogadja. A közlemény elég fontos, de nem feltűnő. 650 év azért nem elenyésző.

Herkules harca a lernai hidrával

 

A mű az Erő és a Jó allegóriája. Herkules /vagy Héraklész/ második hőstettét így őrzi a mitológia: A második munka a lernai Hüdra Eurüsztheusz második parancsa az volt, hogy Héraklész ölje meg a lernai Hüdrát. Ez a szörnyeteg Tüphón és Ekhidné gyermeke volt, de Héra nevelte föl, hogy elpusztítsa vele Héraklészt.

 

Uszoda

 

 

 

Az Iváncsai Tanuszoda elsődleges feladata a kötelező testnevelés órák keretében végzett úszásoktatás kiszolgálása. A tankerületi oktatás mellett (mely hétköznap 8:00-16:00 óráig zajlik) 16 óra után lehetőséget biztosítunk a versenysport, a szabadidősport és a lakosság részére. A tanuszoda célja a minél szélesebb felhasználói kör elérése, így a szakszövetségen kívül eső civil szervezeteket is várja az uszoda. A mindennapi sportélet lehetőségének megteremtésére is alkalmas az uszoda, a helyi és környékbeli lakosság sportolási igényét szolgálja ki.

 

Főtér

 

 

Iváncsa a fiatalos hangok ellenére idős település. A régészeti leletek szerint  Krisztus előtti 2. évezredben, a középső bronzkorban a Vatya-kultúra népe lakta az iváncsai párkányzatot. A rómaiak emlékét őrzi a határvonal, ismert latin nevén a  limes, s a  mai 6-os műút közelében épült az eszéki országút is. A honfoglalás, államalapítás korában királyi birtok. Első írásos emlékünk egy oklevél, melyben Erzsébet királyné Theodor (Tivadar) székesfehérvári prépostnak adományozza Iváncsa földjét rétjeivel, erdeivel, kaszálóival, szigeteivel és minden tartozékával együtt.  A török időben elnéptelenedett. s csak a 19. században népesedett be ismét. 1830 óta működik a református iskola és imaház. A második világháború alatt közel három hónapig folytak itt a harcok.

Ez a történelem szó szerint a helyi emberek mindennapjainak  a része,  hiszen a település új főterén elhaladó, este kivilágított, néhol fekete, s a nevezetesebb történelmi eseményeket ábrázoló rajzokkal díszített,  márványlapokkal tagolt utacska, az úgynevezett időszalag emlékeztei őket.

Polgármesteri Hivatal